A nyílászárók beépítése vagy cseréje során számtalan kérdésre kell válaszolnunk, hogy a jövőben is maximálisan élvezni tudjuk az ajtókat, ablakokat. Miután tisztáztuk, hogy osztott legyen-e, fix vagy nyíló, esetleg bukó-nyíló, színes vagy fehér, azután jöhet az ablakpárkány kérdése. Nem az, hogy legyen vagy ne legyen, mert bár a külső ablakpárkányt gyakorlatilag csak takarításkor vesszük észre, feladata nem elhanyagolható.
Ha nem lenne, azt észrevennénk
Míg a belső párkányt a lehetőségekhez mérten díszíthetjük, vagy kuckót készíthetünk belőle, addig a kint lévő párjával csak ablakpucoláskor foglalkozunk. Esetleg arra is tehetünk növényeket megfelelő rögzítéssel. Viszont, ha nem lenne, akkor előbb-utóbb a szigetelés látná kárát, hiszen az összes csapadék, amit a párkány elvezet a homlokzattól, az mind áztatná az épületet. Az elfolyatás miatt a párkány akkor van jól felhelyezve, ha enyhén lejt.
Ezenkívül lényegében tömítésként funkcionál az ablak és a fal közt. A műanyagból készült darabok ellenállnak a szélsőséges időjárásnak, UV-sugárzásnak, és kevésbé sérülékenyek a fából vagy fémből készültekhez képest.
Ki végezze a cserét?
Ha valamilyen okból cserélni kéne a párkányt, azt házilag is megtehetjük. Nem kell megijedni, az ablakcsere alkalmával a szakemberek természetesen a helyére illesztik a méretre vágott darabot. Ilyenkor esetleg érdemes ellesni a szakmai fogásokat, hogy ha a későbbiekben valamiért újat szeretnénk feltenni, akkor biztosabb kézzel tudjunk a munkálatokba belefogni.
A párkányt ragasztással rögzítik, amihez általában purhabot használnak. Ragasztás előtt a felületet meg kell tisztítani a portól és egyéb szennyeződéstől, hogy a kívánt hatást elérjük. Mindenképpen teszteljük, mielőtt élesben nekiállnánk a cserének: állítsuk be a megfelelő szögbe a párkányt, és figyeljünk arra is, hogy a vízelvezető nyílást ne fedjük el. A purhabok széles palettájából olyat vegyünk, ami a lehető legkisebb mértékben tágul. Ha nem találunk, az sem baj, viszont akkor le kell súlyozni a párkányt, hogy ne nyomja fel a ragasztó.
Ebben a fázisban már majdnem kész is vagyunk, legalábbis a feladat oroszlánrészét elvégeztük. Nem maradt más hátra, mint a védőfóliát eltávolítani, és szilikonnal védőréteget húzni az ablak és a párkány illesztésénél, hogy biztosítva legyen a kellő vízzárás. A párkány is légkamrás, így a széleire a záróelemet szintén rögzíteni kell, különben a külső oldalon megtelik vízzel. Bentről nézve pedig egyszerűen csak így lesz teljesen összhangban.
Bár sok figyelmet nem szentelünk a könyöklőnek vagy a külső ablakpárkánynak, mégis kiemelt szerepe van abban, hogy az ablakunk tökéletesen óvja otthonunkat a hidegtől és csapadéktól. Bízza szakemberre a cseréjét, nehogy a rossz illesztés miatt a szigetelés tönkremenjen.
forrás: https://vehir.hu/
Ablakpárkányok és könyöklők
Az ablakok szinte elképzelhetetlenek párkányok és könyöklők nélkül. Szerepük különösen kívül nélkülözhetetlen, mert az ablakon lefolyó csapadékot a külső párkány vezeti el. E nélkül a lefolyó víz beázásokat okozhat a falazatban. A belső könyöklők pedig esztétikailag egészítik ki az ablakokat, és megkönnyítik az ablaknyílás vízszintes felületének takarítását is.
A fentiekből kiderül, hogy a takaróelem feladata eltérő, és ennek megfelelően az anyaguk is többé kevésbé különböző. A külső párkányok időjárásálló anyagból készülnek, míg a belső ablakkönyöklőknél inkább a tetszetős külső megjelenés és a sima, jól tisztítható, karcálló felületű anyagok a kedveltek.
A külső párkányok porfestett, gyártótól függően acél és alumínium lemezből (Lindab, Helopal), az igényesebbek pedig márvány vagy egyéb kő granulátumból, illetve természetes és csiszolt felületű kőlapokból készülnek. Az időjárásnak kevésbé kitett ablakoknál külső párkányként alkalmazhatók még a habosított magú vagy kamrás szerkezetű PVC anyagúak is . Ezeket általában 2,6-6 m-es szálakban gyártják, és szélességük fokozatokban változik 175-600 mm-ig. A szükséges hosszúságú darabokat méretre vágva szokás megrendelni.
Vastagságuk 9 és 20 mm közötti, és a méretre szabott párkányokat magasított oldalzáró idommal kell lezárni. A lemezekből készültek méretei hasonlóak, ám a szélességüket esetenként adott méretre készítik a szél felhajlítások miatt. A beázás veszélye így minimálisra csökkenthető. A nemes kő granulátumból (Helopal) készült párkányokhoz is gyártanak szélső végidomokat, amelyeknek külső térben ugyancsak a beázás elkerülése a feladata, de mivel az ilyen anyagú lapokat belső térben is gyakran használják, itt csupán esztétikai a záró idomok szerepe, és akár el is hagyhatók beltéri könyöklőként történő beépítésnél.
Belső ablak könyöklőkként beépíthetők a kamrás szerkezetű PVC alapanyagú idomok, illetve a keményhab betétes idomok is, ám a PVC alapanyagúak kedveltebbek, mivel felületük különféle fa- és márvány utánzatú fóliabevonatuk miatt nagyon attraktív hatású. Különösen széles belső könyöklő felületeknél jól alkalmazhatók akár 300 mm szélességig. Ragasztásuk PUR habbal könnyen megoldható.
Belső könyöklőként alkalmazható vízálló farostlemez maganyagú és 0,7 mm vastagságú rugalmas dekoritlemezzel borított könyöklő idom is (Helolit). Ez 17 mm vastag, élén kettős lekerekítésű, 40 mm szélességű ragasztott profillal lezárt. Az alsó oldalán műanyag fóliával lezárt könyöklőidom max. 60 cm széles és 4 m hosszú. Hatféle színben és mintázatban, akár méretre vágva is beszerezhető. Felragasztásához speciális vízzáró ragasztót kell használni.
A párkányok felhajló részét az ablak tokja alá kell illeszteni. Az alapfelület sík legyen, hogy a párkányt teljes felületén fel lehessen ragasztani. A kő őrleményből készült párkányok aljába rögzítő füleket kell erősíteni, amelyeket habarcsréteg tart majd szilárdan. A párkányidomot a végekre felillesztett végzárókkal együtt kell a helyére illeszteni, a lemezből készülteket pedig ragasztó PUR habba ágyazva kell rögzíteni. A hátsó felhajtott szélű lemezpárkányokat esetenként az ablaktokhoz csavarokkal is lehet rögzíteni.
Ragasztva kell felerősíteni a műanyag párkányokat is, mindegyik fajtánál 1 cm-es lejtést kell biztosítani a párkány vízszintes felületének. A párkány külső pereme a falsíktól 3 cm-rel nyúljon túl, és a felső, falhoz simuló széleken az esetleges réseket vízszigetelő szilikon tömítővel ajánlatos kitölteni. A belső könyöklőknél nem szükséges lejtést biztosítani, a méretre szabott és esetlegesen végzárókkal lezárt elemet ragasztó hatású PUR habbal kell az ablaknyílás vízszintes felületére felragasztani.
forrás: https://ezermester.hu/
KÜLSŐ ABLAKPÁRKÁNY HÁZILAG – ABLAKPÁRKÁNY BEÉPÍTÉS OTTHON
A beltéri és külső ablakpárkányok nem csak dekoratív szerepet töltenek be egy otthonban.
Miért fontos a külső ablakpárkány beépítése?
Sokan csupán díszítőelemként tekintenek a belső és külső ablakpárkányokra – tény és való, hogy növények és dísztárgyak elhelyezésére is praktikus megoldást nyújtanak. Azonban ennél sokkal fontosabb funkciót töltenek be egy otthonban.
Az ablakkönyöklő beépítésével tömítés keletkezik a fal és az ablak között, ennek köszönhetően pedig közvetlenül hozzájárul az ablak hőszigetelési teljesítményéhez. Ezen felül a kültéri ablakpárkányok eső esetén megvédik a ház falait attól, hogy beázzanak: mindig van egy kis lejtésük, így meg tudják akadályozni, hogy az esővíz a falakon folyjon le. Ráadásul a vakolt fal mindig az ablakpárkánynál a legsérülékenyebb, így a falkáva megóvásában is segítenek.
A külső ablakpárkány tulajdonképpen az egyik leghasznosabb alaptartozék, ami szinte elengedhetetlen minden ingatlannál, legyen szó panellakásról, családi házról vagy irodáról. Ezért is érdemes rá kiemelt figyelmet fordítani lakásfelújításnál vagy építkezésnél.
Mi szól a műanyag külső ablakpárkányok beépítése mellett?
Akárcsak az ablakprofilok esetén, manapság egyre több háztartásban döntenek külső műanyag ablakpárkányok beépítése mellett.
Ez leginkább a kiváló ár-érték arányuknak köszönhető. Ma már sokkal megfizethetőbbek a tartós, kemény PVC-ből készült profilok és párkányok. Külső ablakpárkánynál különösen érdemes robusztus alapanyagot választani, mivel sokkal jobban ki van téve a környezeti hatásoknak. Alapvetően természetesen nincs gond a fából készült párkányokkal sem, viszont jóval több törődést igényelnek a műanyagból készült könyöklőkhöz képest, az eső hatására pedig idővel megvetemednek.
Az alumíniumból, mészkőből vagy gránitból készült párkányok nagyon tartósak, viszont lényegesen drágábbak lehetnek a műanyagból készült ablakpárkányokhoz képest.
Amennyiben fából készült ablakprofilok találhatók otthonunkban, akkor sem kell tartanunk attól, hogy elütne tőlük egy műanyag ablakpárkány, mivel akár fa hatású színes fóliával is megrendelhetjük az új kültéri párkányunkat.
...
Külső ablakpárkány beépítése házilag – érdemes vele próbálkozni?
Habár házilag is megoldható a külső ablakpárkány beépítése, érdemes elgondolkoznunk azon, hogy biztosan megéri-e megspórolni a felszerelés díját. Egy műanyag ablak beépítése rendkívül összetett feladat, és hosszú távon ennek a szakszerűségén múlik, hogy milyen mértékben képes hozzájárulni a külső ablakpárkány a nyílászáró szigeteléséhez. A lecsökkentett szigetelési teljesítmény pedig hosszú távon extra fűtési költségekkel jár.
A külső ablakpárkány beépítése házilag – A felszerelés menete
Akár házilag próbálkozik a külső ablakpárkány beépítésével, akár nem, a következőkre kell figyelnie a könyöklő beállításánál:
Akárcsak a nyílászáró beállítása előtt, a külső ablakpárkány beépítése előtt le kell mérnie annak a teljes hosszát és mélységét. Ilyenkor azt kell ellenőriznie, hogy az ablak alá belehet-e tolni a párkányt, vagy csak ütköztetni lehet. Csak akkor lehet teljesen betolni a külső ablakpárkányt, ha a káva és az ablak között van egy minimum 2 cm-es hely, különben a könyöklőt csak a nyílászárónak ütköztetve tudja majd felszerelni.
A megfelelő mélység meghatározásához – az ablak síkja és a fal végleges síkja közti távolságnál – mindig számoljon plusz 4 cm-el. Ha csak ütköztetve tudja felszerelni a külső ablakpárkányt, akkor elég 3 cm-t rászámolni a mért értékekre. Ez azért fontos, mert így tud túllógni a falon a párkány, hogy eső esetén megóvja a falakat az elázástól.
Csakis akkor tudja majd tartósan rögzíteni a külső ablakpárkányt, ha a könyöklő helyén semmilyen por, nedvesség, vagy más szennyezőanyag nem található.
Erről a lépésről mindenképp gondoskodik a PárkányGyár, mindig a megadott méretek alapján kerül kiszállításra a külső ablakpárkány. Azt viszont tartsa fejben, hogy ha a falak nem egyenesek, akkor vasfűrésszel vagy egyéb erre alkalmas szerszámmal tovább kell igazítania a párkány méretén. Ha az megtörtént, helyezze fel a végzárókat.
Erre az esővíz lefolyása miatt van szükség. A megfelelően egyenletes dőlésszög eléréséhez érdemes távtartókat ragasztania a párkány aljára.
A külső ablakpárkány aljára legalább 2-3 csíkban vigye fel a ragasztóhabot. Fontos, hogy ez ne hagyományos pur-hab legyen, különben idővel elmozdulhat a párkány. Rögzítés közben is elmozdulhat a könyöklő, ezért érdemes azt egyenletesen lesúlyoznia.
Miután a ragasztóhab megkötött, vegye le a súlyokat a külső ablakpárkányról, majd szilikonnal vékonyan húzza ki az ablak és a párkány közti csatlakozásokat – így tudja majd eltüntetni az utolsó hézagokat. Ezek után tisztítsa meg a könyöklőt, és ragassza fel a takarólécet.
A külső ablakpárkányok beépítése házilag sem lehetetlen, de ha nem akar bajlódni a felszereléssel, akkor partnereink a nyílászáró beállításán kívül erről is gondoskodnak, hogy mindenképp a lehető legtöbbet hozhassa ki műanyag ablakának hőszigetelési képességéből.
forrás: https://veka.hu/
Ablakpárkány nélkül is van élet?
Főleg a régebbi panelek és gázbeton épületek felújítása során alkalmaznak olyan megoldásokat, ahol a könyöklőt és ablakpárkányt egyszerűen elhagyják. Mivel nem nagy a falvastagság, az ablakpárkány hiánya sokáig nem is igazán feltűnő, kivéve, ha szeretnénk végre igazán igényesen berendezni az életterünket.
Az ablakpárkánynak nem csak esztétikai szerepe van, a hőszigetelés szempontjából és a fal védelme érdekében is nagyon fontos, hogy védjük a szerkezet körüli, vízszintes részeket. Az ablakpárkány megfelelő szögbe állítva elvezeti a vizet és javítja az ablak épületgépészeti tulajdonságait is. A megfelelően választott párkány és könyöklő ráadásul vízzáró is.
Milyen a jó ablakpárkány?
Az ablakpárkány és a beltéri könyöklő is sok nedvességgel találkozik. A külső részek áznak az esőben, hóban. A csapadékból óhatatlanul jut bentre is, de a páralecsapódás és a külső-belső hőmérséklet közötti különbség is okozhat nagy terhelést.
A korábbi fa ablakpárkányok nagy hátránya az volt, hogy az anyag az évek során bomlott és vetemedett. A forróság és az UV sugárzás hamar tönkretette a festést, amelyen egyébként is könnyen végleg megtapadt a por.